nem nagyon,csak amennyire lehet,hogy a túlélési akarás még megmaradjon,de kár volt utána olvasva keresni,tudni, hogy mi vár rám s ijedni,nem kellett volnade ha már itt vagyok,felfogni kelleneNem maradhatok...Ha valami elvisz, hát ne darabokbaninkább csak hirtelen,ne tudjam..ne…

ünnepen innen és ünnepen túl mikor fázóssá didereg a láb,és szakadt kesztyűvé törpül a valóság, az utcakövek hűvösében járva lélekajtókon kopog az árva, városból városba átjáró ijedelem,szükségszövege betanulva hirtelen szakad ki ajakán, s bánom, nem…

a forralt bort mintha oldaná a nyelvetakaratot, szenvedélyt dobogni melenget jó volt, az a kézfogásés vállam körül a kezeinkmikor összefonva, kicsit melegedteks pihenésre kulcsolni másikam Jó volt, csak úgy, úgy tenni életet, és Nőt játszani,csak zavart a múlt, az enyém , és a…

ma is Csak ennyikificamodott évszakok húznak mellkasomra új időt,míg bent szorosra húzza magát a horzsolás,addig kalitkaként hat a jégvarázs,dermedtre remegte magát az akarat,és merni is, már csak a kiskanál marad,ha akarhat - de nem!Merész-telen,jászol ül fent a kereveten,mit…

Reményfüstölő Gyantás mennyek suttogják jöttödet,szólebbentő imák - égneved,s Veled, mint dédelgetett csendemen,elmerengnek árnyaim...Mondd, hintáznak-e még a fények,mikor csillagajkúak az éjek,és teríti-e még az ünnep asztalátaz is akit nem ölelnek át...vagy csak…

Gyermek édesanyámfekete-fehér,ráncain már felneveta pillangóremény, szája keskeny, hite vagyokén s még kettenvoltunk napok, felhőszoknyája alásosem bújtunk,szeretete mégis hatott,mint társtalanságnak a kéz,levélnek az erezete - Nézd! hogy simul most tenyerünkbeelalvás előtt…

2013.11.23.rögtönzés a kép miattÉn a semmi közepéntán a világ perménazt hiszem, hogy nem is látszomjátszom létem, boldogságom:Megtehetem akár ma,akár holnap is ha - Ha,akarom, hát leugrom,ha meg nem hát elfutom:minden táncom, hű hibám,életsipkám - fals imám,de egy szavam nem…

Csak addig maradok, e múltízű vadvirágnyi nincsen,míg fel nem töröm megannyi kilincsem,s zárnak ágain kihajtanak a vadak,hajtásuk nem zöld, csak hajtható - és szalad.Hajtogatva: kényesre, kockásra,míg el nem válik a széleknek sodrása,akkor már nem nem szakad, egyszerűn…

Még talán van pár perc,míg fel nem fordulnak a szavak,míg az érzékek koldulásából hazugság fakad.Rendíthetetlen, csökönyös kis remény, elhajítalak messze, messze én,tagadlak. Koncként utolsó elemózsiám,haljak inkább éhen de ne tovább,hordott ruhám kockás…

Kézbe venni Kapocsi Annamária, 2013. november 16., szombat, 14:51 Lenni, mint a felemelt szavak, arcot az ég felé fordítanak. Látni, mint szemek a táblán, búzamezőknek végtelen határán. Lélegezni, mint vad s a menekült, mikor a véghelyre elkerült. Lépni az utolsót, s…

Ne! Úgy mondanám, hogy Szeretlek, kifolyna belőlem a szó. Úgy mondanám, de szótlanul is: jó volna az érzése maga, mi kimondás előtt bent rezeg, milliómódnyi is elég lenne tán érezned, a szemem suttogná, akkor, mikor…

ha már el akarsz vinni, tedd,de ne apródonként vigyél át a küszöbönne szedd a lelkem külön a testtőlhol a fogak vacogása hirtelen, mert összehajol a gerinc, ha fáj, mi megfeszít,ne külön vidd kezem, ne válaszd el tőlem,s mi bennem kórként éhesen keres,ne daraboljon, így fest,…

ha átvezetne akár az égakár a föld felett,(mélybe magasra szánt hegek)varasodnának sebtelen,rásimulna égszívenvalami semmi, tiszta semmi,nyugalomízű egyetlen,önmaga lábán megálló, időmost magam a jóegyszerűen (Kapocsi Annamária)

hirtelen minden olyan csendben pulzálóvá vált,mint mikor az ajkak rebbennek, lélegeznek egy-egy nagy futás után,vagy mikor a szeretkezők légzésritmusa rendeződni próbál,mélyről jövő levegővételekben, egyre lassulón, majd mosolyba megakadva...úgy pihegve, hogy közben egyszerre…

Nem vagy és én nem vagyok.Ködposzáták bűvkörébe, meghalok, ha..meghalok.Nem vagy és én nem vagyok. Nem vagy és én nem vagyok,lisztszínűek mind a percek,fehér falon nem kopog, jajnem kopog. Nem vagy és én nem vagyok,hol a séta, cerka-irka, folyót hagy azajlok, Fok.Fok a létrán…

csendterem Csendben szemezget a hajnal,apró fonákján vércseppek,az éj búcsúja vérzik bennes szórja köré - elmegyekharmatot simít a fűre,mozdulata, lágy kezekérintése, rengeteg,cirógatva vetkezett,tenyere alatt ha nőnekhajnalcseppek szálra jőnek,s megdagadnak gyöngysorok,fű…

Üvegtitkokat perget a szél,repedt meséket regél,rögök a gyöngyök, finom fű között,kihajtott szavak a gaz fölött, árnyékot adnak a lentnek,s mi hamis, erős, erősödik,a lélek se látszik, míg van - s hallik, ahogy a magasra ág feszül,nőni az ég felé - hevülaz élni akarása…

Réztálak közé zárkózom,mint alkony idején a Hold,udvart kerítek magam köré.hol gyümölcsfás a folt. Félkész rongyház, szép lehetne,csak képzelni kellene bele,lomvigasz és lehetőség,lehető stég, keskeny ez. De csigavonalban a lépcső(gondolataimnak helye,)s hogy az ablak is…

Tündérkeresők ...:)  Egyszer volt, hogy ketten ültek, tündérlesre készülődtek,csónakba ült két leány, bátran előre nézve - talán... remélték, hogy megtalálják a tótündérek mesés honát, eveztek is, messze-messze, szép partfáknak ágát…

színkópia színvarázsa,dallamhegek méltósága...Leheletfinoman Kézbe emel,mintha volna az érzék felett Jel,és értelmet nem keres, megmosolyog,kószák vagytok mind,és létcsalók,élni vékony peremen, védve,csak észre vedd kérlek,hogy szép lehet, lehetett, lehetne 

Mint esőcseppek gyöngyölén didereg, remeg a fény,úgy reszket a szerelem,minden egyes végzeten. Mint teliholdnak ágainmik kört rajzolnak est hevén,úgy hathat a gyufa lángjamégsem erősebb a vágya. Hogy élni kell, és égni kell,okuláré, üvegszem,száz sem lehet elég, hogy…

Álszents(t)égAzt hittem, hogy van határa,de megmutatott - nincs neki,gyilkos szókönny: szurok szirup,döbbent cukorméz pedig.Ki életedet meggyalázta,s ismeretlen megítélt,majd hurcolt: idéz s lelket kutat,kifordít - Mondd, mit remél?Ha elkerülve tipró útját,tudomásod fordítod,s…

Pillanatszabályok közé szorítom a teret,mit megtenni nem, de mégis - lehet,arckoszorúk köré, félhomály ragyog,kovászolt az igaz, alap, vagyok, csinos profán viccek nebáncsvirága,lassan nyílik ki, tétovázva,mimózalelke, földre borulva,mégis csak pislogásnyi, tere - kobra, rezgő…

ne szúrj, a szövegek közé jelet,ne add, ne add a kezed,ne kérd és ne segíts, van ki nem akarja,nem lehet mindenki, csak maga, csak maga, ne nézz és ne mondj,figyelni mást lehet,part mentén hullámok,de bent a víz lebeg, mélységcsend - bevonzóillanó, villanó,illúziófaló, vitorlás…

a borfesztiválon..lassan tipegetta sátorok közt mint valami elrészegült élet-ittas idegenlassan kortyolgatta a kezében tartott műanyag pohár tartalmát...sárga nedű csordult végig torkán,pár csepp a szája szegletéből állára futott, kézfejével letörölte,finoman mosolygott -…