Lenni, mint a felemelt szavak,
arcot az ég felé fordítanak.
Látni, mint szemek a táblán,
búzamezőknek végtelen határán.
Lélegezni, mint vad s a menekült,
mikor a véghelyre elkerült.
Lépni az utolsót, s ha nem hátra,
hát szavakat emelni a napsugárba.
kézbe venni...
2013.11.16. 21:33
Kézbe venni
Kapocsi Annamária, 2013. november 16., szombat, 14:51
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://jeltelen.blog.hu/api/trackback/id/tr255638456
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.