amíg "élek" Soha
2012.09.30. 08:40
Lobognak
lelkem rajta induló hangok,
befelé néző koldusok
időt, tekintetet, nem vetést
meg és el nem hihető létezést,
dadognak a kövek
kocognak "nem" mesét,
mikor még enni is nehéz ó, mily nehéz,
sejtetni voltot, rimánkodhatatlan induló,
csönd,
lobognak semmik s a zászlótlan fényben
valami színt keres,
hogy ez a kamra ajtó, miért deres,
az ugyanitt és az évek alakjai a kapuban,
ismételten csak illúziókódorgók a napban,
látott nem létezők,
ahogy lépteik árnyéktalan belépnek,
én az ablakból ismét csak vetítek,
s mondogatok egyetlenegy igazt:
Soha többé, Soha, míg csak élek
ide nem, egyet sem.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.