Ne mondd, hogy,
ne tedd, hogy,
és akár, ha mégse,
Ne szólj, hogy jöjj be.
 
Ne lépd, helyettem,
ne csórd a könnyem,
de nézd gyengeségem,
és hord büszkeségem.
 
Ne lásd, ha én nem.
Ne fesd le. Úgy kérem.
Ha Hold, batyu, zsák,
elrejtésem,
ne zúgd, hogy
"majd én megértem"
 
És hallgatásod se kérem,
csak szólj Te. Te szólj!
De én Nem.
Ne kelljen magamról, (még nem)
de hallgatlak, Elég. Elég?
Ha csendben.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.