nincs halálom, se hazám,
se jódom, se napszobám,
nincsen léptem, új lapom,
elhordhatom tegnapom

kócos sipkám leveszem
térdem félig fektetem,
nem egészen, nincs is hova,
úttalanságom a csoda

nincsen miért, se a minek,
nem kérdezek, nem vetkezek,
nevem ma már nem tudom
ellopott a kalapom

nincsen mire feltennem
se fejem, sem egyebem,
mit még talán adhatnék
néhány szónyi morzsalék

minden szavam kidobom,
se egy betűm szótagom,
nem is enyém s nem volt soha,
csak rajtam át hullt a múltba...

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.