írhatnál úgy hogy ne tudjam
ne verjen hátba a szó,
a létezés kecses halála
hálóban pihen-ne zablára
köt. ötöt. csapot.papot.
elzár, lidércem pihéi,
csók csattan homlokodon, középen,
a múzsáé, mihaszna miértem,

csél-csap hótalan tavasz - március,
gondolod, hogy végre kijutsz?
legyen.
tenyered térdre kap
emelve szemedet,
karcolnak visszahúzó jelek
a lábamon,
esti séta hangimákon.
kecsegtetnek, kísértő szavak,
borul a "mást is"
értésérintő idomoknak,
könnye csordul
hallod?!. csobban
sok kis csupornyi kancsóban...

2013.03.02.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.