levenném, de akkorisága, olykori hitre alapult,
melyre szó és szem nem lehet veszendő,
mert volt részemből egyfelől tiszta, így másra hatása hű lehet,
s hinthet hitet, hol a nap lenyugvást temet,

így marad, s ha világa gyérré is vegyült
és hatása porban is pihen, fűszál része kietlen oldalszegélyen
hol a házak tövébe befú a szél némi hirtelent
nem mehet veszendőbe, mosott jelent

hajt valaki más gyönyörére
mikor majd az idő hajtja térdre
egy élet emlékezésre...

https://www.youtube.com/watch?v=9qvglWAHDak

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.