Milyen az, kinek arca
nagy, mögé bújt ömleny
ki családi tűzhelyben "vérben"
lépne félre, akár korcs kutyák
vonyításától terhes estküszöb,

mellényt verve, "ó megteszem,
mennyi mindenem, jaj, cipelem"
mily ember képes testvér vérét
magban magában, így lerendezni, (magában)

és én szégyelljem magam
mert szám zárja félté, ez embertelen hamu,
mégis szép gyermekét,
hol a határ, jaj hol az ember,
ki némelyekben ím, így elveszik,

kacifánt-szavak mögé bújok megint

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.