nem kellett volna akkor álnéven írnod,
lehetett volna a sajáton,
úgy maradtál volna tiszta,
nem gyáva és becstelen,
hanem egyenes,

mondhatjátok ti - ím nagy szavak,
de minden őszinteség könnyebben elfogadható,
mint bármily hazugságokra ismerni ott,
hol hitet hordozott a szó,

bátran kellett volna, becsülettel,
s szívemben nem harag, tán csak fájdalom korogna,
de így, bíz, gyávaságnak érzem
mi a lelket meghurcolta...
s nem csak az enyémet...
húzta a pokolba ...

tudom 
Bántás nélkül!... őszintén!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.