Nem számítanak a szavakkoplalnakéhen hagyott gondolatokzárnak ajtót ablakot,makacs ajkak csuknakhangokat, ha a szembezárja a fényeketmagára-von az estekarja szorítva ölelmajd oldalt nyakamba marvalehelete a bőrbe harapvajelet perzsel, egy néma szótnincs hang, csak…

Halknagyon halkmozdulatlansága esztelen,bent tengelye körül forgó, ki semmit mutató -csendtitok, zabola, rejtelemsokegynek sokmind egyre és mindegyre pakolja a változást,de mind egynek adni, morzsálásha eléri a "mindegy" kimondást azazért semaz ért, ez nem, meg…

Jer szavak büszke ősemelyen századok nyoma a port hagyá,dereka szűk a mai finomságnak,s kelleme sem ama legyező mögé rejtett vágy, mit egykoron játszi konflis kopogás hirdetett,ma a szép szavak füstje, pellengére helyezett,viskónak titulált múlt hódolat - Gúnyakifigurázott…

 "Nem én téptem le azt a rohadt almát"....   Még mindig visszhangzott a fülében, a felháborodások hangja,  ahogy az előbb a megrökönyödés visszafojtott lélegzetet idézett elő a sorok közt, s utána a morajló haragos beszédek. - "Nem én téptem le azt a rohadt…

útmi a sikátorba vezets a falakó a falakmár az egekbe nyúlnaksemmi sem kisebb csak a lefelé nézett lépteka menni menni érzésekmár fel sem nézveelőremert csak visz az útlabirintusa kanyargós tégla-kövekfénylenek holdfényekets a rávetült esőcseppekmutatnak eget a…