rászánt zavar ködébenigende tengertelenvékonyde töménytelenfélegésszé nem tehetem ahogy a látszott fény volt a mélybenmélykút volt.fövenytelenhalál a lélekben ráerősödött akarata túlélésért megfojtott gondolat nincsnem lehetfeledd rözse, ágak lángjaégj elmintha…

Érted?

már túl sokat fájtamtöbbet nem akarok zászlólebegés és ásónyom csupána feldúlt utcamúltak kőpadkájánvolt házak medreibenvíztelenek az árkok jobb ha nem tudok semmit róladnem akarhatod, hogy meghalljak... Sétányterek - hamburgerízű emlékek,ugyanaz nem volt utca…